Megszaporodtak a gyorstesztekkel kapcsolatos hírek, valamint a hozzánk eljutó kérdések is, ezért úgy látjuk, emberek sokasága gondolhatja azt, hogy ezek megoldást kínálnak a mostani járványügyi helyzetre.

Azonban legnagyobb sajnálatunkra ez nem így van. A jelenleg zajló, aktív járványra nézve a gyorstesztek tömeges használata csak hamis biztonságérzetet nyújt a vizsgált személyeknek és környezetüknek.

PCR vizsgálat VS gyorstesztek

Mivel a tesztek és tesztelés még jó sokáig életünk részei lesznek, tisztázzunk néhány alapfogalmat az elérhető vizsgálatokkal kapcsolatban:

• Akut fertőzés kimutatására (bennem van-e a vírus vagy sem?), jelenleg KIZÁRÓLAG a PCR, azaz egy speciális molekuláris mikrobiológiai vizsgálat alkalmas.
• A jelenleg elérhető gyorstesztek nem megbízhatók, akut fertőzés kimutatására teljesen ALKALMATLANOK. (A WHO emiatt kizárólag kutatási célra javasolja)

Hogyan működnek?

A PCR (polimeráz láncreakció) vizsgálat a mintában jelenlévő virális örökítőanyagot mutatja ki. A technológia lehetővé teszi a DNS egy kis darabjának megsokszorozását vizsgálat céljára, nagyon érzékeny módszer, összesítve 4-6 órás laboratóriumi vizsgálatról van szó mintánként. Felszerelt laboratórium és kiképzett személyzet kell hozzá. Ugyanakkor jelenleg ez az egyetlen biztos módja annak, hogy megtudjuk, a vizsgált személy légúti mintájában van-e SARS-CoV-2 vírus.

A gyorstesztek (a terhességi teszthez hasonló „csíkos” vizsgálati eszközök) kétféle mérést szolgálnak:

A gyorstesztek egy része képes a vérben, a vírusfertőzés hatására keletkező természetes ellenanyagokat (Immunglobulinok) kimutatni. A SARS2 esetében az ellenanyagok a tünetek megjelenésétől számítva 5-14 nap között termelődnek, gyorstesztek számára alkalmas mennyiségben pedig 9-11 nap körül tetőznek, így ez a vizsgálati módszer erre a célra hasztalan: folyamatban lévő fertőzés kimutatására alkalmatlan.

A gyorstesztek másik fajtája a vírus egyes fehérjéinek jelenlétét mérik, ami alkalmas lehetne az akut fertőzés felderítésére, ám e tesztek érzékenysége annyira alacsony, hogy sok esetben hamis negatív eredményt adnak. Így elmondható, hogy mindkét típusú gyorsteszt alacsony hatékonysága kizárja a hiteles, diagnosztikai eredményt, és csak tájékoztató jellegűek a kapott információk.

Ezeken kívül léteznek laboratóriumi körülmények között használható, úgynevezett szerológiai tesztek (pl: ELISA), amelyek nagy hatékonysággal képesek a vérben keletkezett ellenagyagokat kimutatni. Több típusa a hírekben is hallható kontrollcsoport mérésekhez (néhány ezer ember vizsgálata annak felderítésére, hogy hány ember lehet fertőzött a régióban) kiválóan alkalmas. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy ez „csak” kutatási célú eszköz a jelenlegi járványban és csak a fertőzésen átesett emberek arányát képes felmérni.

Jelenleg több mint 50 gyorsteszt és számos más vizsgálati módszer fejlesztése zajlik világszerte, de amíg nem készül el az első validált, diagnosztikai célra is alkalmazható gyorstesztelő eszköz, addig marad az említett PCR, amely 100%-os biztonsággal mutatja ki a fertőzöttséget.

Forrás: a cikk alapját dr. Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa saját Facebook oldalán közölt tájékoztatója képezi.