Gyógyszernek indult, aztán… - a Coca-Cola története

 

1886. május 8-án történt, hogy az amerikai Atlantában élő dr. John S. Pemberton gyógyszerész felkínálta eladásra a helyi patika számára legújabb gyógyszerét, amely – az abban az időben egyre népszerűbb- kokalevelet (ebből készül a kokain is) és kóladió kivonatot tartalmazó szirup volt.

Az első „Coca-Colát” minden nyavalyára hatásos gyógyszerként kezdték árusítani a Jacob’s Pharmacy-ban, azaz Jacob Patikájában. Bátran adták fájdalmak és gyomorpanaszok enyhítésére, melankóliára, hisztériára, potencianövelésre sőt, még kokainfüggőség ellen is. Idővel szódavíz hozzáadásával kísérleteztek, így megalkotva a ma ismert üdítőital alapját, amely már akkor is „finom és frissítő” volt egyszerre, ezenkívül szép bevételt generált a patikának.

Az üdítő elnevezése és írott formája, „logója” Pemberton üzlettársától-könyvelőjétől, Frank Mason Robinsontól származott, aki a két fő alapanyag (kokalevél és a koffeindús kóladió) nevéből származtatta azt.

Egy évvel később, 1887-ben Asa G. Candler politikus-üzletember megvásárolta a Coca-Cola formulát Pembertontól 2300 dollárért és megalapította a Coca-Cola Company-t.

A Coca Cola a fogyasztókra gyakorolt energizáló hatásának, valamint a mindent elárasztó marketingnek köszönhetően óriási népszerűségre tett szert: 1895-ben már Amerika-szerte forgalmazták, az évtized végére az ország legnépszerűbb itala lett, 1901-től Európába is exportáltak komoly mennyiséget.

A Coca-Cola mára klasszikus üvegformája 1915-ben született meg. Az egyedi formát Earl R. Dean üvegtervező dolgozta ki, miután a Coca-Cola Company versenyt írt ki a palackozóüzemek között egy olyan üvegre, amelynek segítségével a Coca-Cola ránézésre és akár sötétben kitapintás alapján is más lesz, mint a többi ital.

 

A KOKAIN ÉS A COCA-COLA RECEPTJE

Az ital sokat tett hozzá ahhoz, hogy a kokalevél származékainak fogyasztása szerte a világban reneszánszát élte, gyógyászati körökben is igen népszerűnek számított. A kor hírességei, például maga Freud is előszeretettel használta és ajánlotta nem csak betegeinek, de barátainak, családtagjainak is.

Érdekesség, hogy a szájon át elfogyasztott kokainnak „csak” „a 60%-a jut be a véráramba. Ennek két fő oka van, a nem megfelelő felszívódás és a máj metabolizmusa. Ezt úgy is mondhatjuk, hogy a kokaint megenni a legkevésbé hatékony. Bár az anyagot tartalmazó kólával sose kísérleteztek, a koka cserjéjéből készült teákról kimutatták, hogy kb. 60 perc után fejtik ki hatásukat. Főként vérnyomás emelkedést és általános éberséget okoznak bő egy óráig. Valószínűleg a hajdani Coca-Cola is ilyen élményt nyújthatott.” – írja a Semmelweis Egyetem portálja.

Az általános kokainhasználat látható negatívumai miatt kialakult társadalmi nyomás hatására a Coca-Cola receptjét kétszer is megváltoztatták. Pemberton receptje szerint egy gallon (3,8 liter) kólasziruphoz öt uncia (140 gramm) kokalevelet kellett adni. Candler 1891-es szirupreceptje már csak tizedannyi kokalevelet írt elő.

Az 1903-as újabb receptváltásig egy pohár Coca-Colában nagyjából kilenc milligramm kokain volt. 1904 után friss kokalevelek helyett a Coca-Cola már kokainkivonás utáni leveleket használt, és a kokainszint elhanyagolhatóvá vált, majd megszűnt. A kokain élvezeti szerként való használatát 1914-ben tiltották be hivatalosan, ennek megfelelően a Coca-Cola azóta természetesen már csak narkotikummentes kokaleveleket használ a titkos recept alapján készülő kólaszirup gyártásához.

EGY AMERIKAI TÖRTÉNET

A kokain kivonása után a termék népszerűsége egyáltalán nem csökkent, sőt! A második világháború idején a Coca-Cola egyet jelentett a szabadság eszméjével az USA-ban és Európában is: „As American as Independence” (Annyira amerikai, mint a függetlenség) – hangoztatta az egykori szlogen, amire alapozták minden marketing és kereskedelmi aktivitásukat abban az időben.

A háború kitörésekor az USA-n kívül már 44 országban volt palackozó üzem, és nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a frontokra, a katonák ellátására legyen mindig lehetőség a világban. A palackozó üzemek számát növelték a háborús övezetek közelében. A világháború alatt több mint 5 milliárd üveg kólát fogyasztottak el a katonai szolgálatot teljesítők, emellett számtalan mennyiséget szolgáltak ki mobil egységeken a harctereken – növelve az ital és az amerikai szabadság eszméjének népszerűségét.

Magyarországon az 1968-as Budapesti Nemzetközi Vásáron jelent meg először és már a következő évtől megkezdődött az ital hazai gyártása-forgalmazása a Magyar Likőripari Vállalat kőbányai üzemében. A piac liberalizációja után, 1991-ben a Coca-Cola létrehozhatta saját magyarországi vállalatát.

A globális üdítőital piacon a Coca-Cola máig a legnagyobb szereplő, a legnagyobb rivális Pepsi a legfontosabb piacokon mindenütt legfeljebb második, az USA-ban például a szénsavas üdítőital piac több mint 40 százaléka a Coca-Coláé, a Pepsi részesedése 30 százalék körül alakul.

Évszázados történelme, töretlen sikere megkérdőjelezhetetlen, mi inkább annak örülünk ebben, hogy narkotikummentesen tudta megtartani a pozícióját a világban.

 

A következő részben a Corn Flakes történetét mutatjuk be, addig is olvasd el a Tonic vagy az Unicum izgalmas történetét is!

 

Források: atlantamagazine.com, coca-colacompany.com, drogmentes.info, hu.wikipedi.org, semmelweis.hu, portfolio.hu