A koronavírus felértékelte a patikusok szerepét

Új cikksorozatunkat azoknak a gyógyszerészeknek szenteljük, akik nap mint nap felkészülten és türelmesen szolgálják ki Kulcs Patika hálózatunk vásárlóit. Tagpatikáink vezetőit kérdezzük a hivatásuk szépségeiről, kihívásairól és arról, hogyan kamatoztatják a mindennapi munkájukban családi patikaláncunk két fő vonzerejét: a generációkon átívelő tudást és a személyességet. Ismerd meg, kik állnak a Kulcs Patikák tárái (patikai kiadópultjai) mögött!

Első interjúalanyunk a festői szépségű Verőcén működő Dunakanyar Patikát vezető Zoltainé dr. Merész Nóra. A férjével egy hétéves kisfiút nevelő Nóra a gyógyszerészi hivatás szépsége mellett arról is mesélt nekünk, hogyan támogatták a hozzájuk fordulókat a pandémia elmúlt két évében.

Miért döntöttél épp a patikusi hivatás mellett? Családi indíttatásra?

Igen, rám elsősorban az első generációs patikus édesanyám példája hatott. Neki kisgyerek korában nagyon tetszett a berendezés és hogy a patikákban mindig szép rend, nyugalom és tisztaság van. Számára egyenes út vezetett a gyógyszerész karra. Én sokáig sportolónak készültem. Évekig válogatott kajakos voltam, ám a gimnázium végén lesérültem. Végül édesanyám hatására gyógyszerész lettem, és ma már szerelmese vagyok a hivatásomnak. El sem tudnék képzelni mást.

Mit szeretsz benne a legjobban?

Legfőképpen azt, hogy emberekkel dolgozom és minden nap más, sosem unalmas vagy rutin, hiszen minden ember más problémával érkezik és más törődést igényel. Az is sokat jelent nekem, hogy minden napra jut kedves, pozitív visszajelzés.

Kikkel kell versenyezni a betérők kegyeiért Verőcén?

Verőcén mi működtetjük az egyetlen patikát, de ez szerintem éppen, hogy nagyobb felelősséget jelent. Másfél éves lehettem, amikor a patika fölötti, akkor még szolgálati lakásba beköltöztünk, ahol azóta is élünk. Akkoriban még édesanyám vezette a patikát, aki azóta is tevékenyen segít a jelenlétével, tanácsaival és a tapasztalatával. Ami engem illet: rengeteget számít, hogy gyerekkorom óta helybéli vagyok és mindenkivel személyes a kapcsolatom. Felelősségteljesebben tudok személyre szabottan segíteni azáltal, hogy ismerem az itt élők szokásait, körülményeit, tudom, ki, milyen betegséggel él, milyen gyógyszereket szed. Így, ha tudom, hogy valaki például vérhigítót szed, akkor, ha arra van szüksége éppen, kérdezés nélkül, azonnal tudok a mellett is szedhető fájdalomcsillapítót ajánlani. Ez egy nagyvárosi patikában korántsem biztos, hogy így van.

Mi okozta a legnagyobb nehézséget az elmúlt két évben?

Egyfelől a drasztikus áremelkedés, amely sajnos érintett olyan termékeket is, mint a maszkok és a fertőtlenítők. A vásárlóinkat érthető módon rosszul érintette az árváltozás. Ráadásul e cikkek beszerzése is komoly nehézségekbe ütközött. A patikánkban éjjelente fertőtlenítő UV-C lámpát például hetekig tartott beszerezni. A legfőbb nehézséget azonban az jelentette, hogy megritkultak a háziorvos-beteg találkozások és nehezen lehetett bejutni a szakrendelőkbe. Mindez felértékelte az ellátási láncban betöltött szerepünket, hiszen mi álltuk a sarat és mindvégig nyitva voltunk, mivel tudtuk, hogy szükség van ránk. A jó szakmai kapcsolatok okán számtalanszor közvetítettünk a háziorvosok és a betegek között. A betegek is gyakrabban fordultak hozzánk és több problémát beszéltek meg velünk, mint korábban. Amikor az oltások elérhetővé váltak, rengetegen érdeklődtek a tanácsunkat kérve. Minden második kérdés arra vonatkozott, hogy ők beadassák-e már, és ha igen, melyik oltást javasoljuk a leginkább.

Hogy tapasztaltad, változtatott az emberek szemléletén a járvány?

Igen, jobban odafigyelnek az egészségükre és nagyobb figyelmet szentelnek a megelőzésnek és a higiéniának. Ebben remélem egy kicsit mi is benne vagyunk (elmosolyodik), mivel nagyon hiszek a szelíd meggyőzés erejében. Sokan tájékozódnak az internetről is, de tisztában kell lenni vele, hogy mielőtt bármilyen készítményt alkalmaznánk, szakemberrel is szükséges konzultálni. Szerencsére itt is javulást látunk. Gyakrabban kérdezik meg a véleményünket és fogadják meg a tanácsainkat e téren is. A hozzánk betérők tudják, hogy maximálisan számíthatnak ránk. Mi megtehetjük, hogy soha ne futószalagon foglalkozunk a hozzánk betérőkkel. Ha sűrűbb időszakban érkezik valaki, megbeszélünk egy időpontot, amikor hosszabban is el tudunk beszélgeti. Lehet így is foglalkozni a betegekkel, ha valakinek fontos és nekünk az.

Kövesd a Patikus Sztorikat! Legközelebb -május első napjaiban- a veszprémi Egyetem Gyógyszertár vezetőjével beszélgetünk.

A képeket köszönjük a Lemesephoto-nak.