Az egész életünk tele van kémiával - interjú Rácz Anikóval

A Napfény Illata elnevezésű blog hosszú évek óta a hazai internetes élet egyik megkerülhetetlen oldala, ha DIY (Do It Yourself, azaz csináld magad) témával vagy gyerekek kézműveskedésével kapcsolatban keresünk ötleteket. Szerzője, Rácz Anikó -az anyukák rettenthetetlen ötletadója- írásaival, alkotásaival nem csak a kreativitásunk kiélésre, gyermekeink praktikus lefoglalására inspirál mindannyiunkat, hanem arra is, hogy a természettudományokkal közelebbi kapcsolatot teremtsünk szülőként is, hétköznapi életünk során.

A gyógyszerészi szakma, az életünk, a kémián alapul, ezért mi nagy rajongói vagyunk ennek a tudománynak. Ugyanakkor pontosan tudjuk, másoknak talán kissé távoli, megfoghatatlan dolognak tűnhet, pedig úgy vesz minket körül, mint a levegő. Rácz Anikóval, aki vegyész és frissen végzett kémiatanár egyébként, arra kerestük a választ, hogyan hozhatnánk közelebb a gyerekekhez a kémiát.

 

Kulcs Patikák: A blogodban időről időre találunk arra remek példákat, hogy mennyi minden kémia. Anyukaként vagy vegyészként érzed fontosabbnak, hogy megmutasd az embereknek a kémia kézzelfoghatóan szerethető oldalát?

Rácz Anikó: Anyaként és vegyészként is fontosnak tartom, hogy a gyerekek megfelelő természettudományi ismeretekkel rendelkezzenek, hiszen a természettudományos gondolkodásra nagy szükség van a mindennapi életünkben, az egészség- és környezettudatos élethez. Már csak azért is, mert korunk kihívásaira (energia, élelmezés, vírusok, környezetszennyezés) a választ nagyrészt a természettudományok adják majd meg.

Ez megjelenik az weboldalamon is: ötleteket adok a szülőknek, hogyan kísérletezhetnek otthon a gyerekeikkel, és szerezhetnek egyszerű természettudományos ismereteket STEAM-módszerek alkalmazásával.

Projektjeim fontos eleme, hogy olyan eszközöket és alapanyagokat használok fel, amelyek minden háztartásban megtalálhatók vagy könnyen beszerezhetők. Ezzel ösztönözve a gyerekeket az otthoni szabad kísérletezésre, szabad alkotásra. Az újrahasznosítás, újrafelhasználás is megjelenik az oldalon mind a kézműves alkotásoknál, mind a kísérletek során.

 

Kulcs Patikák: Nemrégiben szereztél egy kémiatanári diplomát is. Missziótudat vagy gyerekkori álom? Miért érezted ezt fontosnak éppen most?

Rácz Anikó: A 'tanítás' engem már az általános iskolában megtalált, nem egy osztálytársamat korrepetáltam, segítettem a tanulásban. Még emlékszem az első 'fizetségemre', - amit persze nem kértem, ajándékba kaptam a gyakorló órákért - egy Rotring ceruzára, ami akkoriban különlegesnek számított.

Az egyetemen a vegyész szak mellett szakmódszertant, pedagógiát, pszichológiát is hallgattam, de az élet elsodort a tanárságtól.

Bár az oktatás végigkísérte vegyész pályafutásomat is, felnőttképzés formájában. Festőknek, festőtanulóknak tartottam órákat a festékek kémiájáról, kolorisztikáról. Később környezetvédelmi és minőségirányítási képzéseket tartottam, valamint LEAN módszereket oktattam és vezettem be.

Szóval ez az indíttatás találkozott azzal, hogy nincs elég kémiatanár, és hogy mennyire háttérbe került ez a tantárgy, és úgy éreztem a kémiát szerető emberként, hogy nekem is tennem kell valamit. Így elvégeztem a kémiatanár szakot. Tanítani is szeretnék, bár egyelőre még nem találtam meg az iskolámat.

 

Kulcs Patikák: Ugyan az óraszámok alacsony mennyisége sem segíti a dolgát egy kémiatanárnak, Te hogy látod, miként lehetne a mai gyerekekhez közelebb hozni ezt a tantárgyat?

Rácz Anikó: Ez egy nagyon bonyolult kérdés, mert itt lassan arról kell beszélnünk, hogy tanulnak-e majd kémiát a gyerekek vagy nem. Pedig az nem kérdés, hogy ezt a tárgyat tanulni mindenképpen szükséges. Az egész életünk tele van kémiával, természettudományi, kémiai ismeretekre nemcsak a gyógyszerészeknek, vegyészeknek, orvosoknak van szüksége.

Mint említettem, csaknem 25 év különbséggel tanultam ismét a tanársághoz szükséges tantárgyakat, és - erősen szubjektív - megítélésem szerint sokat változtak ezek a tárgyak az eltelt idő alatt.

Nagy hatással voltak rám és a tanításról alkotott nézeteimre - a legújabb hazai és nemzetközi kutatásokon alapuló - kémiai szakmódszertani tárgyaim.

A tantárgy megszerettetéséhez az egyik dolog, amit fontosnak tartok, amire én is csak most jöttem rá, annak megértése, hogy miért nehéz a kémia. Mert én sosem éreztem annak, pedig az. De ha ismerem azokat az okokat, amik a diákoknak nehézséget okoznak, ha bele tudok helyezkedni az ő világukba, megértem a problémájukat, akkor segíteni, jól tanítani is jobban tudok.

A másik a kontextus alapú, alkalmazásközpontú kémiatanítás, gyakorlatorientált megközelítés, szerintem ez nagyon sokat segíthet a megértésben, a kapcsolódásban. Fontos lenne a differenciálás, személyre szabás is, bár ez már szinte utópisztikusnak tűnik.

Ezek mellett nagyon nem mellékes a tanár személye, aki inspirál, felkelti az érdeklődést, motivál, és emberként is példát mutat.

 

Kulcs Patikák: A blogodban temérdek ötletet adtál már az embereknek ahhoz, hogy kedvüket leljék a maguk körülötti tárgyakban, vagy tegyék kellemesebbé, fenntarthatóbbá a környezetüket, tartalmasabbá idejüket. Milyen tartalmak a legnépszerűbbek ezek közül, mivel szeretnék legjobban feldobni a család vagy maguk életét a téged követők?

Rácz Anikó: A különféle témákat a kreativitás, ötletek és a tudatosság kapcsolja össze, amit úgy nevezek, fenntartható kreativitás.

Közel 10 év alatt rengeteg ötlet született és közel 20 millió az oldalletöltések száma, ami azt jelenti, hogy ennyiszer kattintottak az oldalra, a cikkekre ezalatt az idő alatt az olvasók.

A legolvasottabb blogbejegyzés egy panírozási praktika, melyet egy - Dragomán György íróval készített - interjúban olvastam és próbáltam ki. De a TOP 10 legolvasottabbak között szerepelnek a gyurmareceptjeim, a gyerekeknek szóló őszi kreatív ötletek, de nagyon szerették az olvasók a bútorfelújítási bejegyzéseket is. És a legkedveltebbek listájába belekerült a Varázslatos kísérletek gyerekeknek otthoni alapanyagból című gyűjteményem is, mely azokat a kísérleteket tartalmazza, amit a 10 év alatt kipróbáltunk a gyerekeimmel.

 

Kulcs Patikák: Hamarosan itt a Halloween, amit itthon is egyre több anyuka tesz élménnyé a gyerekeknek mókás és izgalmas kézműveskedéssel, dekorációkkal. Idén nálad miken lesz a fókusz ezen az alkalmon?

Rácz Anikó: A Halloween is egy jó alkalom lehet a közös tevékenységre, mókázásra, ez különösen kisgyerekekkel lehet szórakoztató. Amíg kicsik voltak a gyerekek, ilyenkor készítettünk valami izgalmasat: dekorációt, játékokat, 'rémes' ételeket. Ami mostanra, hogy már nagyok a gyerekek, megmaradt ebből a szokásból, az a tökfaragás, a töklámpa készítése.

Viszont javaslok 2 egyszerű kísérletet, mellyel feldobhatják az olvasók ezt az ünnepet. A kísérleteket csak felnőtt felügyelete mellett végezzük el.

 

Rémisztgető szellem

Amire szükségünk lesz:

• fehér lufi, amire rajzoljuk szellemarcot
• alkoholos filc
• üres PET palack (0,5l)
• 0,5 ek. szódabikarbóna
• 1/4 csésze ecet

A PET palackba öntsük bele az ecetet. A szódabikarbónát töltsük a lufiba egy tölcsér segítségével. A megtöltött lufit húzzuk a palack szájára óvatosan, úgy, hogy a szódabikarbóna ne szóródjon a palackba. Ha ezzel készen vagyunk, fogjuk meg a palack száján a lufit és óvatosan öntsük a tartalmát a palackba.

Heves pezsgést tapasztalunk, a lufi felfújódik: a szellem ijesztgetni kezd!

A folyamatban a szódabikarbóna és az ecet reakciójában szén-dioxid keletkezik, ez a képződő gáz fújja fel a lufit.

 

Életre kelt rajz: pókok támadása

Amire szükségünk lesz:

• porcelántányér
• víz
• fekete színű whiteboard marker = szárazon letörölhető táblafilc (pl. Zebra ). Nem minden táblafilc alkalmas a kísérletre, érdemes kipróbálni előzőleg.

Rajzoljunk néhány pókot a tányérra, vigyázzunk rá, hogy a vonalrajz lehetőleg egybefüggő legyen. Rövid száradási idő után óvatosan öntsünk rá egy kis vizet, a tányért mozgatva.

A kis pókrajzok elválnak a felülettől, és lebegnek a víz felszínén: támadnak a pókok!

Nézd meg itt a videót a megértéshez!